Menekültügyi eljárás alapfogalmak

 

MENEDÉKJOG
A menedékjog az a jogcím, ami az azt megszerző külföldit feljogosítja arra, hogy Magyarország területén tartózkodjon, és egyidejűleg védelmet is biztosít számára a visszaküldés, a kiutasítás és a kiadatás ellen.

A MENEKÜLTÜGYI ELJÁRÁS

A menekültügyi eljárás célja annak megállapítása, hogy a menedékkérelmet előterjesztő személy jogosult-e a menekült- vagy oltalmazotti státuszra, esetében a visszaküldés tilalma fennáll-e, visszaküldés tilalmának fenn nem állása esetén kiutasítható, illetve kitoloncolható-e, valamint a dublini átadás keretében átadható-e.

A menekültügyi eljárás átmeneti szabályainak alkalmazhatóságáról szóló 361/2024.(XI. 28.) Korm. rendelet, valamint annak végrehajtása érdekében kiadott, a menedékjogi kérelem benyújtására irányuló szándéknyilatkozattal kapcsolatban nagykövetségek kijelöléséről szóló 23/2024.(XII.30.) KKM rendelet, továbbá a menedékjogi kérelem benyújtására irányuló szándéknyilatkozattal kapcsolatos eljárásról szóló  1/2025. (I.13.)BM  rendelet szerinti szándéknyilatkozat magyar és angol nyelven érhető el. Az eljárásra vonatkozó tájékoztató ezen az oldalon található.

MENEKÜLT

Az a személy lehet menekült, aki faji, illetőleg vallási okok, nemzetiségi -, vagy meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása, avagy politikai meggyőződése miatt hazájában üldöztetést szenvedett el, vagy ilyen üldöztetéstől megalapozottan fél, jelenleg Magyarország területén tartózkodik és menekültstátusz iránti kérelme alapján a menekültügyi hatóság őt nemzetközi védelemben részesítette.

A család egységének biztosítása érdekében - ha elismerést kizáró ok nem áll fenn - kérelemre menekültként kerül elismerésre a menekültnek a 2007. évi LXXX. törvény (Met.) 2.§ j) pontja szerinti, a menedékjogi kérelem benyújtása idején Magyarországon tartózkodó családtagja (házastársa, amennyiben a családi kapcsolat már a Magyarországra érkezést megelőzően is fennállt; kiskorú  gyermeke- ideértve az örökbefogadott és a nevelt gyermeket is-, kiskorú gyermek esetén szülője, valamint a magyar jog szerint érte felelős személy), valamint a menekült Magyarországon született gyermeke.

A menekült státusz a magyar állampolgárság megszerzéséig, valamint a menekültstátusz visszavonásig illeti meg a menekültként elismert személyt.

A menekültkénti elismerés feltételeinek fennálltát a menekültügyi hatóság az elismerést követően legalább háromévente felülvizsgálja. A menekültügyi hatóság a menekültkénti elismerés feltételeinek fennállását felülvizsgálja akkor is, ha a menekült kiadatását kérték.

 

OLTALMAZOTT

Oltalmazottként kiegészítő védelemben részesülhet az a személy, aki ugyan nem felelt meg a menekültkénti elismerés feltételeinek, de fennáll annak a veszélye, hogy származási országába történő visszatérése esetén őt súlyos sérelem érné, és nem tudja, vagy az e veszélytől való félelmében nem kívánja hazája védelmét igénybe venni.

A család egységének biztosítása céljából – ha nem áll fenn kizáró ok – kérelmére oltalmazottként kell elismerni a fentiek alapján oltalmazottként elismert külföldi Met. szerinti családtagját is, amennyiben az elismerés iránt közös kérelmet nyújtottak be, vagy a családtag az elismerés iránti kérelmet az oltalmazottként elismert külföldi hozzájárulásával, az őt oltalmazottként elismerő határozat meghozatala előtt nyújtotta be.

Ezen felül, ha az oltalmazottként elismert külföldinek Magyarország területén gyermeke születik, kérelmére a gyermeket is oltalmazottként kell elismerni.

Az oltalmazotti státusz feltételeinek fennállását az elismerést követően a menekültügyi hatóság legalább háromévente felülvizsgálja.

 

BEFOGADOTT

Magyarország befogadottként védelemben részesíti azt a külföldit, aki nem felel meg a menekültként vagy oltalmazottként történő elismerés feltételeinek, de fennáll annak a veszélye, hogy származási országába történő visszatérése esetén faji, illetve vallási okok, nemzeti hovatartozása, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása, vagy politikai meggyőződése miatt üldöztetés vagy súlyos sérelem veszélyének lenne kitéve, és nincs olyan biztonságos harmadik ország, amely befogadja.

A menekültügyi hatóság befogadottként ismeri el azt a személyt, akinek esetében a menekültügyi hatóság az idegenrendészeti eljárás során a visszaküldés tilalmát állapította meg, vagy a menedékjog iránti kérelmét elutasította, a visszaküldés tilalmának egyidejű megállapításával. 
A befogadottkénti elismerés feltételeinek fennállását a menekültügyi hatóság évente felülvizsgálja.

MENEDÉKES

Menedékes státuszra, vagyis ideiglenes védelemben való részesítésre a hazájukat tömegesen elhagyó csoportok esetében az Európai Unió Tanácsa vagy a Kormány döntése alapján kerülhet sor, mivel a csoportba tartozó személyek hazájukból fegyveres konfliktus, polgárháború vagy etnikai összecsapás, illetve az emberi jogok általános, módszeres vagy durva megsértése – így különösen kínzás, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód – miatt elmenekülni kényszerültek. Bővebb tájékoztatás ezen az oldalon található.