Menekültügyi eljárás
A menekültügyi
eljárás célja annak megállapítása, hogy a menedékkérelmet előterjesztő személy
jogosult-e a menekült-, oltalmazotti vagy befogadott státuszra.
Eljárási
határidő
A menekültügyi eljárás időtartama: 60 nap, mely időtartam alatt
sor kerül a menedékkérő személyes meghallgatására. Egyes eljárási cselekmények
az ügyintézési határidőbe nem számítanak bele. Azonban a hatóságnak lehetősége
van a kérelmet ún. gyorsított eljárásban, rövidebb időn belül elbírálni.
Abban az esetben, ha felmerül annak a lehetősége, hogy más
EU-tagállam a felelős a kérelem elbírálásáért, az eljárás felfüggesztésre kerül
addig, amíg az EU-tagállam illetékes társszerve nem válaszol. Ennek hossza a
külföldi társszervek együttműködésétől függ, és akár hónapokig is tarthat.
Meghallgatás
és jegyzőkönyv
A menekültügyi eljárás alatt sor kerül a kérelmező személyes
meghallgatására, tolmács segítségével. A meghallgatáson nyilatkoznia kell
menekülésének okairól, Magyarországra érkezésének körülményeiről, és a
rendelkezésére álló, a kérelmét alátámasztó bizonyítékokat elő kell
terjesztenie, továbbá személyazonosító okmányaitt a hatóságnak át kell adnia.
A menekültügyi eljárásban a kérelmezőt az őt megillető jogokról,
illetve az őt terhelő kötelezettségekről a menekültügyi hatóság részletesen
tájékoztatja.
Döntés
A menekültügyi eljárásban az alábbi döntések hozhatók:
·
Menekültként elismerés
·
Oltalmazottként elismerés
·
Befogadotti státusz, ami egy speciális engedély: ideiglenesen Magyarországon
maradhat
·
A kérelem teljes elutasítása
·
Az eljárás megszüntetése
Teljes elutasító döntés esetén - ha a kérelmező más jogcímen nem
jogosult Magyarország területén tartózkodni – a menekültügyi hatóság dönt a
kérelmező kiutasításáról és kitoloncolásáról, valamint megállapítja a beutazási
és tartózkodási tilalom időtartamát.
Amennyiben a kérelmező a fentiek szerinti nemzetközi védelemben
részesül (menekült, oltalmazott vagy a visszaküldés tilalmának fennállása),
tartózkodási jogot kap Magyarország területén.
Ha a kérelmező nem működik együtt a hatósággal, akkor a
menekültügyi hatóság megszünteti az eljárást, vagy a rendelkezésre álló adatok
alapján dönt. Amennyiben a kérelmező ismeretlen helyre távozik, a menekültügyi
hatóság megszüntetheti eljárását, ugyanakkor döntést is hozhat a kérelem
tárgyában, a rendelkezésre álló adatok alapján.
A menekültügyi eljárás során hozott döntés kihirdetésének
időpontjáról a kérelmezőt, valamint jogi képviselőjét a menekültügyi hatóság
írásban értesíti. A döntést a menekültügyi hatóság magyar nyelven, írásban
hozza meg, amelynek egy példányát a kérelmező és jogi képviselője is megkapja,
azonban a kérelmező által értett nyelven kerül szóban kihirdetésre.
A menekültügyi eljárásban a hatóság megvizsgálja, hogy a kérelem
gyorsított eljárásban elbírálható-e. Amennyiben elbírálható, gyorsított
eljárásban a döntést a hatóság az erre okot adó körülmény megállapításától
számított 15 napon belül meghozza.
Kiutasítás
Amennyiben a hatóság a kérelmet elutasítja, vagy a menedékkérő a
kérelmét írásban visszavonja, a nyilatkozattétel megtagadásával a kérelem elbírálását
megakadályozza, a személyes meghallgatásán nem jelenik meg, illetve az
ujjnyomatának vagy arcképmásának rögzítését megakadályozza vagy megtagadja, és
Magyarországon tartózkodásának nincs más jogcíme, a hatóság rendelkezik az
Európai Unió területéről való kiutasításáról, amelyet az idegenrendészeti
hatóság hajt végre. A menekültügyi hatóság beutazási és tartózkodási tilalmat
is elrendelhet.
Jogorvoslat
A kérelmét elutasító valamint a kiutasító döntéssel szemben a
döntésben ismertetett időn belül bírósághoz fordulhat a menedékkérő. A bíróság
vagy helybenhagyja, vagy megsemmisíti a döntést és új eljárás lefolytatására
kötelezi a hatóságot.
STÁTUSZRÓL VALÓ LEMONDÁS
Amennyiben a nemzetközi védelemben részesített személy a
továbbiakban nem tart igényt menekült-, illetve oltalmazotti státuszára, írásban
lemondhat arról. Fontos megjegyezni, hogy a státuszról való lemondó nyilatkozat
nem vonható vissza, ha a lemondás következtében a menekültügyi hatóság az
elismerést visszavonta.
STÁTUSZ VISSZAVONÁSA
A menedékjogi törvény szerint a menekültügyi hatóság meghatározott esetekben köteles a menekült-, illetve az oltalmazotti státusz visszavonására. Erre vonatkozóan hivatalból eljárást indít, amelyről az ügyfelet is értesíti.
A Met. 11.§. (2) és
18 .§ (2) alapján vissza kell vonni annak a menekültként vagy az
oltalmazottként elismert személynek az elismerésé, aki:
- új
állampolgárságot szerzett, és élvezi az új állampolgársága szerinti ország
védelmét;
-
elismerésének feltételei már az elismerő határozat meghozatalakor sem álltak
fenn;
-
menekültkénti elismerésének alapjául szolgáló körülmények megszűntek;
-
elismerésére a Met. 8. § (1) bekezdésben foglalt kizáró ok fennállása ellenére
került sor, vagy vele szemben ilyen kizáró ok áll fenn;
Vissza kell vonni például annak a külföldi személynek az
elismerését, aki származási országa védelmét önkéntesen ismét igénybe vette,
elvesztett állampolgárságát önkéntesen visszaszerezte, önkéntesen
visszatelepült abba az országba, amelyet elhagyott; vagy a menekültügyi eljárás
során olyan kérdésben, amely érdemben befolyásolta ügye eldöntését, valótlan
nyilatkozatot tett, valós tényt elhallgatott, vagy hamis dokumentumokat
használt fel.