Magyarországon harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztató munkáltatók, fogadó szervezetek részére

TÁJÉKOZTATÁS

Magyarországon harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztató munkáltatók, fogadó szervezetek részére

– kötelezettségek, kiszabható idegenrendészeti szankciók –

 

Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (továbbiakban: Főigazgatóság) segítséget kíván nyújtani a munkáltatók és a fogadó szervezetek (a továbbiakban: munkáltatók) részére, mivel az idegenrendészeti jogszabályok számos kötelezettséget állapítanak meg rájuk nézve.

 

A KÖTELEZETTSÉGEK INDOKA

A munkáltatót terhelő kötelezettségek előírásának célja annak biztosítása, hogy az illegálisan Magyarországon tartózkodó személyek, valamint a Magyarországon legálisan tartózkodó, de munkavégzésre nem jogosult harmadik országbeli állampolgárok ne vállalhassanak munkát, mindezzel védve az állami érdekeket, azonban további cél a külföldiek mindennemű – munkavédelmi, szociális, társadalmi – kiszolgáltatottságának a megakadályozása.

A munkáltatóknak tisztában kell lenniük továbbá azzal, hogy nem elegendő egy külföldinek legálisan tartózkodni Magyarországon, az adott munkáltatónál történő munkavállalásra is jogosultnak kell lennie.

 

MILYEN KÖTELEZETTSÉGEI VANNAK A MUNKÁLTATÓNAK ÉS MIKOR KELL MEGTENNI A BEJELENTÉST?

A munkáltatónak, illetve a fogadó szervezeteknek a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásával kapcsolatban az alábbi kötelezettségei vannak:

1)            ellenőrzési kötelezettség: a munkáltató vagy a fogadó szervezet legkésőbb a harmadik országbeli állampolgár munkába lépésének napján köteles meggyőződni arról, hogy a harmadik országbeli állampolgár érvényes, a munkáltatónál vagy a fogadó szervezetnél munkavégzésre jogosító tartózkodási engedéllyel
rendelkezik-e.

 

Mivel az érvényes, a munkáltatónál vagy a fogadó szervezetnél munkavégzésre jogosító tartózkodási engedély megléte nélkül a foglalkoztatás jogellenes, – meghatározott kivételektől eltekintve – szükséges megvárnia a munkáltatónak, hogy a külföldi bemutassa a kiállított tartózkodási engedélyét, amely feljogosítja a munkavállalásra és a tényleges munkavégzésre.

A munkáltató köteles ellenőrizni, hogy a külföldi rendelkezik-e tartózkodási engedéllyel (tehát a Magyarországon tartózkodása legális) és arról is meg kell győződnie, hogy a tartózkodási engedély arra is feljogosítja a külföldit, hogy a munkáltatónál munkát vállaljon.

A munkáltatónak figyelemmel kell lennie arra is, hogy a tartózkodási engedély alapján az engedélyezetteknek megfelelően foglalkoztathatja a külföldit, aki tehát kizárólag annál a munkáltatónál dolgozhat, akihez kérte a tartózkodási engedélyét, továbbá csak abban a munkakörben dolgozhat, amelyre engedélyezésre került a külföldi munkavégzése és kizárólag azon a munkavégzési helyen dolgozhat a külföldi, ahová a tartózkodási engedélye szól.

Felhívom a figyelmet, hogy amennyiben a munkavégzés körülményeiben változás következik be, azt a munkáltatónak be kell jelentenie az idegenrendészeti hatósághoz.

 

2)            megőrzési kötelezettség: a munkáltató, vagy a fogadó szervezet a foglalkoztatás időtartama alatt köteles megőrizni a harmadik országbeli állampolgár által bemutatott érvényes tartózkodási engedély másolatát.

 

A munkáltató köteles másolatot készíteni a tartózkodási engedélyről és azt meg kell őriznie.

 

Az idegenrendészeti eljárásokra tekintettel a másolat megőrzése javasolt a tartózkodási engedély érvényességének lejáratától számított 1 évig.  

 

 

3) Bejelentési kötelezettség

a) a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásának megkezdését

·         ha a munkáltató vagy a fogadó szervezet kérelmezte a munkavégzésre jogosító tartózkodási engedélyt, a harmadik országbeli állampolgár részére kiállított munkavégzésre jogosító tartózkodási engedély átvételét követő öt napon belül;

·         ha a munkáltató vagy a fogadó szervezet kérelmezte a munkavégzésre jogosító tartózkodási engedélyt, azonban a harmadik országbeli állampolgár az átvétel időpontját követően – az előzetes megállapodásban kikötött várható munkakezdési időponthoz képest észszerű időn belül – utazik be Magyarországra, a beutazás napját követő öt napon belül;

·         ha nem a munkáltató vagy fogadó szervezet kérelmezte a tartózkodási engedélyt, a harmadik országbeli állampolgár részére kiállított munkavégzésre jogosító tartózkodási engedély átvételét követő öt napon belül,

·         a tanulmányi célú tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok esetén a munkavégzés megkezdését követő öt napon belül.

Felhívjuk a figyelmet, hogy:

 

·         a foglalkoztatást engedélyező döntés meghozatala nem keletkeztet a munkáltatók részére bejelentési kötelezettséget, mivel pusztán az engedélyező döntés alapján – a törvényben meghatározott kivétellel – a munkavégzés nem engedélyezett

·         az idő előtti, indokolatlanul megtett bejelentések nem fogadhatók el szabályszerűen megtett bejelentésnek

·         amennyiben a harmadik országbeli állampolgár más jogszabályhelyen alapuló tartózkodásra jogosító engedélyt kap (tehát jogalapváltás történt), a munkáltatót az új tartózkodásra jogosító engedély tekintetében terhelik a Btátv. 145. § szerinti kötelezettségek

·         a tartózkodási engedély okmány legyártásának sok esetben az az akadálya, hogy a külföldi nem jelenik meg az idegenrendészeti hatóság előtt a biometrikus adatok levétele érdekében. Amennyiben a biometrikus adatokat az idegenrendészeti hatóság nem tudja rögzíteni, az okmány legyártására nincs mód.

 

Erre tekintettel javasoljuk, hogy szíveskedjenek a foglalkoztatni kívánt harmadik országbeli állampolgárok figyelmét felhívni arra, hogy a tartózkodási engedély okmány nélkül munkavégzést nem folytathatnak, és szíveskedjenek mielőbb megjelenni az idegenrendészeti hatóság előtt az arcfénykép és más biometrikus adatok felvétele érdekében.

 

 

b) a harmadik országbeli állampolgár az engedélyezett munkáját nem kezdi meg

·      amennyiben a munkáltató vagy a fogadó szervezet kérelmezte a munkavégzésre jogosító tartózkodási engedélyt, és a munkáltató vagy a fogadó szervezet tudomást szerez arról, hogy a harmadik országbeli állampolgár nem kezdi meg a munkavégzést a munkáltatónál vagy fogadó szervezetnél, haladéktalanul, de legkésőbb az erről való tudomásszerzést követő 5 napon belül;

·      amennyiben nem a munkáltató vagy a fogadó szervezet kérelmezte a munkavégzésre jogosító tartózkodási engedélyt, azonban tudomást szerez arról, hogy a harmadik országbeli állampolgár a munkaviszony létesítése céljából kötött előzetes megállapodásban kikötött várható munkakezdési időponthoz képest észszerű időn belül nem kezdi meg a munkáját a munkáltatónál vagy fogadó szervezetnél, haladéktalanul, de legkésőbb a munkaszerződésben előzetesen meghatározott, tervezett munkakezdési időpontot követő öt napon belül.

Mivel a munkáltató tartózkodási célt igazolt a jövőbeni külföldi munkavállalójának, ezért köteles arra is, hogy nyomonkövesse a külföldi tartózkodási engedély kiállítására irányuló eljárását, e körben kapcsolatot tartson a külföldivel, információval rendelkezzen arról, hogy a munkavállalás engedélyezésre került, a külföldi mikor utazik be Magyarországra, és mikor jelenik meg munkakezdés céljából a munkáltatónál. Amennyiben azt észleli a munkáltató, hogy a külföldinek már munkába kellett volna állnia, de nem jelent meg a munkáltatónál, köteles megkísérelni kapcsolatba lépni a külföldivel. Amennyiben a munkáltató észleli, hogy a külföldi nem kíván munkába állni, különösen amennyiben a külföldi elérhetetlenné válik, köteles a munkáltató ezt a tényt bejelenteni az idegenrendészeti hatósághoz.

c) a munkaviszony a munkavállalásra jogosító engedély érvényességi idején belül megszűnik.

Amennyiben a külföldi megkezdte a munkavégzést, azonban ezt követően nem jelent meg többé a munkáltatónál, vagy akár a munkáltató tudomására hozta, hogy nem kíván a továbbiakban nála dolgozni, a munkáltatónak a bejelentést haladéktalanul, de legkésőbb 5 napon belül meg kell tennie a Főigazgatósághoz.

 

HOGYAN TELJESÍTHETŐ A BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG?

A Főigazgatóság által működtetett idegenrendészeti elektronikus ügyindítási felületen (EnterHungary) szükséges megtenni a bejelentést.

 

Felhívjuk a figyelmet, hogy a más hatóság (pl.: NAV) felé megtett bejelentések megtételével a munkáltató nem mentesül az idegenrendészeti hatósághoz való bejelentési kötelezettség alól.

 

A BEJELENTÉSHEZ SZÜKSÉGES ADATOK

 

A munkáltató, vagy a fogadó szervezet a bejelentést a következő adatok közlésével köteles teljesíteni:

 

a) munkáltató vagy fogadó szervezet adatai (név, cím, székhely, telephely, gazdálkodási forma, cégjegyzékszám),

b) harmadik országbeli állampolgár munkavállaló vagy vállalaton belül áthelyezett természetes személyazonosító adatai,

c) harmadik országbeli állampolgár munkavállaló vagy vállalaton belül áthelyezett tartózkodásra jogosító engedélyének száma,

d) munkakör,

e) a tényleges munkavégzés vagy vállalaton belül áthelyezés megkezdésének vagy meg nem kezdésének, vagy a munkavállalási engedély, vagy az összevont engedély érvényességi idején belül történő megszűnésének időpontja.

A fogadó szervezet legkésőbb a munkába állást követő öt napon belül köteles bejelenteni, ha az Európai Unió tagállama által, vállalaton belüli áthelyezés céljából kiállított tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár vállalaton belüli áthelyezés céljából, kilencven napot meg nem haladó, tervezett időtartamig Magyarországon a fogadó szervezetnél végez munkát. A bejelentésnek tartalmaznia kell a harmadik országbeli állampolgár természetes személyazonosító adatait, a vállalaton belüli áthelyezés tervezett időtartamát és a fogadó szervezet vállalkozáscsoporthoz való tartozását.

MUNKAERŐ KÖLCSÖNZŐKRE VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLY

 

Figyelemmel arra, hogy a munkaerő kölcsönzők kormányrendelet alapján kiemelt foglalkoztatónak minősülnek, és mivel az általuk kiközvetített harmadik országbeli állampolgároknak jellemzően gyakrabban változik a munkavégzési helye, és ezért a munkavállalók magyarországi tartózkodási célja teljesülésének vizsgálata nehézkesebb lehet, a munkaerő kölcsönző cégeknek főszabály szerint naprakész adatokkal kell rendelkezniük erre vonatkozóan.

 

Az idegenrendészeti hatóság a munkavállalók magyarországi tartózkodási célja teljesülésének vizsgálata érdekében jogosult bármikor ellenőrzést lefolytatni bármely munkáltatónál, így a munkaerő kölcsönző cégeknél is.

 

A munkaerő-kölcsönző gazdasági társaság köteles a külföldi első kiközvetítése esetén megtenni a Btátv. 145. § (3) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettséget, melyet ha elmulaszt, vele szemben közrendvédelmi bírság kiszabásának van helye.

 

Amennyiben a munkaerő kölcsönző általi foglalkoztatásra jogosító tartózkodási engedély kizárólag egy településen vagy egy vármegye területén történő munkavállalásra jogosít – tehát a munkavégzési hely nem országos vagy változó –, amennyiben bármely kiközvetítés az adott településtől vagy vármegye területéről eltérő munkavégzési helyre szól, azzal a munkáltató (nem az idegenrendészeti hatóság által szankcionált) jogszerűtlen foglalkoztatást valósít meg, egyúttal elmulasztja a Btátv. 145. § (1) bekezdése szerinti kötelezettség teljesítését, amely esetén vele szemben közrendvédelmi bírság kiszabásra kerül.

 

A fentiek indoka, hogy a megváltozott munkavégzési helyre tekintettel új tartózkodási engedély kiállítását kellene kérelmeznie a külföldinek vagy a munkaerő-kölcsönzőnek és az új tartózkodási engedély kiállításáig az új munkavégzési helyen a külföldi nem végezhet munkát.

 

A MUNKÁLTATÓ, ILLETVE A FOGADÓ SZERVEZET KÖTELEZETTSÉGEINEK ELMULASZTÁSÁVAL JÁRÓ JOGKÖVETKEZMÉNYEKRŐL

 

Az idegenrendészeti hatóság a munkáltatót, fogadó szervezetet – a fentiekben részletezett kötelezettségei bármelyikének megszegése esetén – a foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgárok számával arányos mértékű közrendvédelmi bírsággal sújtja (kötelező jellegű). A közrendvédelmi bírság mértéke foglalkoztatottanként 1.000.000 (egymillió) Forintig terjedhet.

 

MENTESÜLÉS A KÖZRENDVÉDELMI BÍRSÁG MEGFIZETÉSE ALÓL

 

A munkáltató, illetve a fogadó szervezet akkor mentesül a közrendvédelmi bírság megfizetésének kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy - a fentiekben részletezett - ellenőrzési, megőrzési és bejelentési kötelezettségeinek eleget tett.

 

Nem mentesül a munkáltató, illetve a fogadó szervezet a közrendvédelmi bírság megfizetésének kötelezettsége alól akkor, ha tudott, vagy kellő gondosság mellett tudhatott volna arról, hogy az érvényes tartózkodási engedélyként, vagy más, tartózkodásra jogosító engedélyként bemutatott okmány hamis volt.

 

EGYETEMLEGES FELELŐSSÉG

 

Egyetemleges felelősség terheli a fővállalkozót és valamennyi közbenső alvállalkozót az alvállalkozó munkáltatóval vagy a fogadó szervezettel együtt a közrendvédelmi bírság megfizetéséért akkor, ha tudott, vagy kellő gondosság mellett tudhatott volna arról, hogy az alvállalkozó munkáltató harmadik országbeli állampolgárt érvényes tartózkodási engedély, vagy más, tartózkodásra jogosító engedély, vagy az e törvény alapján keresőtevékenység folytatására jogosító engedély nélkül foglalkoztat.